Mi történik velünk a gyász folyamatában?

 

      

Mi történik velünk a gyász folyamatában?

Amikor a halálhír eljut hozzánk, az első órákban, az első egy-két napon sokkol, mélyen megérint bennünket mindaz, ami történt. Talán leginkább úgy érezzük, mintha megbénultunk volna. Képtelennek, hihetetlennek érezzük azt, ami történt, nem vagyunk képesek felfogni az eseményeket. Talán ez a sokkos állapot segít abban, hogy fokozatosan jusson el tudatunkig, lépésenként határozza meg érzéseinket a gyász.

A sokkos néhány óra vagy egy-két nap után, a temetés előtt rengeteg tennivaló vár a gyászolókra. A temetés előkészítése, szervezése leköti figyelmünket. Miközben belül úgy érezhetjük, a teljes összeomlás szélén állunk, a külső feladatok segítenek tartani magunkat. Átmenetileg mindennél fontosabb lesz, hogy a temetés szépen, rendben történjék. Ennek szervezése elnyomja bennünk a halál okozta veszteség fájdalmát is.


A temetés után

A temetés után, amikor a feladatok elfogynak, hirtelen és minden korábbinál nagyobb erővel szakadhat ránk a gyász súlya. Életünk, amit eddig szerettünkkel együtt éltünk, alapjaiban változik meg. Mindent üresnek érezhetünk, mintha meghalt volna bennünk is az élet.

Félünk attól, hogy nem tudjuk elviselni, túlélni azt, ami történt. Gyászruhánk fekete színe kifelé is mutatja azt, amit belül érzünk. Sokan megbetegednek, mások egészen magukba zárkóznak. Ha találkozunk is valakivel, leginkább arra van szükségünk, hogy mi beszélhessünk, hogy meghallgassanak. A felénk elhangzó sokféle vigasztalást erőtlennek érezzük. Sokszor legszívesebben kitörnénk a gyász állapotából, hogy magunkkal foglalkozhassunk, hogy a gyász súlyától szabaduljunk. Mindezek hozzátartoznak ahhoz, hogy a gyászt feldolgozzuk, hogy életünket újra építsük.

A gyász hagyományosan egy évet tartott. Ebben az időszakban környezetünknek biztosítania kell a gyász folyamatának zavartalan lezajlását. Védett térre és védett időre van szükségünk. Segíthet ebben a gyülekezet közössége, az istentisztelet, a templom védett tere és ideje is. Amikor arra van szükségünk, hogy valakinek elmondhassuk mindazt, amit átélünk, vagy ha úgy érezzük, a gyász folyamata megakad bennünk, és hosszú idő után sem tudunk tovább indulni, a gyülekezet lelkészének segítségét kérhetjük.

 

Megemlékezés az elhunytakról

Az evangélikus istentiszteleteken lehetőség van arra, hogy megemlékezzünk elhunyt szeretteinkről. A rendszeres emlékezés, a hálaadó imádságok mind segítenek a gyász feldolgozásában. Az elhunyt szerettünk teljes elengedésében, az egészséges tovább-élésben. A közös hálaadás az istentiszteleten imádság formájában történik, ahol Isten előtt emlékezhetünk az elhunytra, megköszönve mindazt, ami az elhunyt életén keresztül áldás és öröm volt a mi életünkben. Az imádságban kérjük Istent, hogy kegyelmével takarja el mindazt, ami bűn volt az ő életében, és adja meg neki az örök élet ajándékát. Ilyen megemlékezésre például a temetés évfordulóin kerülhet sor. A megemlékezést a gyülekezet lelkészével kell előre megbeszélnünk.

 

Elérhetőségük:

Unyi Anikó 20/824-76-86                                Szpisák Attila 20/42-65-104                                     

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2018. december »
december
HKSzeCsPSzoV
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31